|
A festmény restaurátor ezeket a tárgy
számára kedvezőtlen folyamatokat lassíthatja, átmenetileg
meghosszabbíthatja azok élettartamát, örökéletűvé viszont képtelen
tenni azokat, így igen fontos, hogy a legkorszerűbb eljárások
alkalmazásával, a legideálisabb körülményeket biztosítsa azok
számára.
gy festményt
A természetes öregedés különböző jelei: a repedésháló
kialakulása, a festékréteg természetes repedezése, a lakkok
elszíneződése mind-mind hozzátartoznak a képhez, mint ráncok az idős
emberhez, nem illik eltüntetni azokat, megbontani a kép nyugalmát.
A festményhez csak akkor nyúlunk, ha
esztétikai szempontból az öregedés már meghatározza a
restaurálást, másrészt, a tárgy kondíciója megkívánja azt.
Sokszor merül fel a kérdés – annyira szennyezett a festmény,
hogy tisztítani szükséges-e. Nem a szennyeződés eltávolítása a legfontosabb
feladat, hanem hogy az olajfestéket fedő lakkréteg sárgulása,
barnulása jelzi, le kell cserélni (ma már a korábbiaknál
korszerűbb) lakkra a korábbi, főleg természetes alapanyagokból
készült, – így gyorsabban sárguló,
barnuló - lakkot.
A kedvezőtlen
klímaviszonyok okozta repedések, szakadások, esetleges
hiányok, karcolások, sérülések – mind restaurátori beavatkozást
igényelnek.
Nem ritka, hogy az egykori mester a műtárgy készítésekor, vagy
későbbi restaurálások során a festőrestaurátor technikai hibát
vétett, esetleg rosszul megválasztott anyagokkal dolgozott. Így
előfordul, hogy a festővászon nem jó minőségű, leválik róla a festék,
vagy szabálytalanul feszítették a vakrámára a vásznat. Nem ritka a fára festett
képeknél, ikonoknál a helytelen faalap kiválasztása, a fa
száradásából származó természetes repedések kialakulása.
A
festmény restaurálás egyes lépései
Állapotfelmérés, a festmény restaurálás előtti állapotának dokumentálása
Legfontosabb a helyes diagnózis
felállítása: milyen állapotban van a kép, mi az észlelt
jelenségek oka, a szükséges vizsgálatok elvégzése, és a
feladatok meghatározása.
Festmény tisztítás
Már önmagában a régi megsárgult,
megsötétedett lakkok eltávolítása, vagy a felületen megtapadt
sok évtizedes szennyeződés megtisztítása is látványos változást
jelenthet. Gyakran találkozunk átfestésekkel, szakszerűtlen
javítás nyomaival. Ezeknek az átfestéseknek az eltávolítása
is indokolt lehet. A tisztítást mechanikus úton, valamint
különböző vegyszerekkel, oldószerekkel végezzük. Különös
figyelmet fordítunk arra, hogy a megelőző vizsgálatokkal
biztosítsuk,
hogy az esetleges átfestések nem jobb minőségű alkotást
jelentenek-e, mint a korábbi, az alapvásznon található alkotás.
Festmény konzerválás, dublírozás
Vászonképek esetében a szakadások eltüntetésére, a
pattogzó festékréteg konzerválására alkalmazzuk a konzerváló
eljárást, szükség esetén, de csak, ha tényleg elkerülhetetlen,
az új vászonra való feszítést.
Tömítés
A szakadások széleit, a festékhiányokat
tömítőmasszával pótoljuk úgy, hogy a festendő felület sima
legyen. A tömítéseket igyekszünk a vászon struktúrájának
megfelelően alakítani.
Festmény retusálás
A már konzervált,
esetleg dublírozott
(új vászonra feszített) simára illetve a vászon megfelelő
struktúrájára alakított felületet lakkréteggel vonjuk
be. Ez azért nélkülözhetetlen, mert el kell választanunk az
eredeti felületet a retusáláskor használt festékrétegtől. A
kiegészítő festést lehet úgynevezett beilleszkedő és lehet
megkülönböztető retussal végezni. A beilleszkedő retust
úgy visszük fel, hogy szabad szemmel ne lehessen
megkülönböztetni az eredeti felülettől. A megkülönböztető retus
csak távolabbról illeszkedik az eredeti felülethez, közelről
elválik attól. Ezt a múzeumi elvárásoknak megfelelően –
pontozott, vagy vonalkázott retus formájában tesszük a
felületre. Hogy melyik módszert alkalmazzuk
a tárgy értéke, rendeltetése, (múzeumi szempontok
szerint ragaszkodunk-e a restaurálás technikájának
megválasztásához) története és a megfelelő megjelenés
meghatározza meg.
Felület kialakítás
A retusált felületet megfelelő
lakkréteggel látjuk el.
|
